Ski & hot tub

Hajnali 5 körül indultunk. Három autó vágott neki a sivatagnak, mi Árpival egy Brit meg egy itteni lánnyal utaztunk, illetve hozzánk csapódott egy kanadai srác (30 éves, már kétszer volt nős...), aki jó pár éve szökött le Kanadából az USA-ban. Elmondása szerint megkérdezték tőle a határőrök, hogy minek visz snowboardot nyáron le ha csak pár hétre megy nyaralni, mire kifejtette, hogy a homokdűnéken fok boardozni. Hittek neki.

Végülis nem arra a helyre mentünk amit néztünk, hanem távolabb, felmentünk egészen Albuquerque-ig (hogy ezt milyen nehezen tanultam meg leírni), és onnan még vagy 40 km volt a síterep, ~3000-3500 méter magasan. Hihetetlen, hogy a sivatag közepén van egy hegy és lehetsíelni...

A "hütténél". Árpi, Rachel, Barbara, Daniel, (én), meg ... ööö ...

Kicsit később érkeztünk mint a többiek, mert *lányok*, be kellett menni venni kesztyűt meg kávéért meg megállni pisilni természetesen. De mivel jó tempóban haladtunk, fél 10 körül odaértünk a pályákhoz. Gyorsan béreltünk lecet meg bakancsot (én még sisakot is, csak hogy anyáék ne szólhassanak be utólag), aztán uzsgyi. Itt ért az első meglepetés. Csak 3-4 kétüléses felvonó volt (ez még rendben van). Beszálltunk az egyikbe, és hajtanám le azt a lábtartó vasszerkezetet, amire a lecet lehet támasztani, meg ugye nem engedi, hogy kiessél. Na ilyen nem volt :D 

Random fotó a hegy felé

A csodálatos felvonó

A társaság nagy része ímmel-ámmal tudott csak síelni, de ketten Árpival repesztettünk mint két turbólégcsavaros vadászgép. Találtunk gyorsan fekete pályát is, ami azért volt fekete, mert nem volt megművelve, és igazából egy 8 méter széles buckás ösvény volt a fák között, de nagyon élveztük :)

Eszméletlenül "trés chic" vagyok ebben az öltözékben. A legjobb a bukósisak :D

Árpi mobilján találtam egy talán egy fokkal jobb kép...

Később Daniel a Brazil srác csatlakozott hozzánk, és csináltunk kisfilmet iPhone segítségével, remélhetőleg lesz majd belőle összevágva valami klip. Aztán az utolsó két lesiklást egybe letoltuk csúcstól az aljig megállás nélkül, itt már Daniel nem tudta tartani a tempót :) Nem túl nagy síterep, de egy napra pont elég.

Árpi mögött a ki.aszott sivatag.

Négy körül visszaadtuk a felszerelést, aztán hazafele vettük az irányt. A terv közben alakult, ugyanis útközben Albuquerque és Las Cruces között van egy forró termálvizes forrás, úgyhogy eldöntöttük, hogy bemegyünk. Fürdőgatya híján alsógatyában, a lányok meg vettek gyorsan 3 dolláros fürdőruhát a helyi Walmartban. Nem volt gáz, mert az egész egy kis hippi-szerű hely volt. Az ügyeletes recepciós egy 50 körüli hölgy volt, és meg mertem volna esküdni rá hogy fiatalkorában volt egy kis Wolkswagen busza és abban tolták a füvet. Volt egy hapek is, azon szivárvány színű póló és ugyanilyen kaliberű fejpánt volt, hosszú szőkés-szürke haja hátul összefogva.

Bizarr volt kicsit, de végülis a hely nagyon kellemes volt. Kis forró medencék voltak (ilyen kb. 4x4 méteresek), és egymásba folytak át, úgyhogy a legelső volt vagy 45-50 fokos, aztán egyre hűvösebb, az utolsó kettő meg fürdővíz hőmérséklet. A poén az volt, hogy ott folyt 10 méterre a Rio Grande, úgyhogy meg is mártóztunk benne, hiába volt 10 fokos és mocsokpiszkos :D Így áztattuk magunkat a síelés után a felhőmentes égen bámulva a csillagokat.

Most jön a legjobb. A város neve, ahol voltunk a következő volt : Truth or consequences (Igazság vagy következmények). Igen. Ez egy város neve. Pontosan mutatja, hogy a lakosai mennyire értelmesek. Nem szeretnék egyedül mászkálni arra fele éjjel... Hiába, ezek az amerikaik teljesen hülyék :D

USA Basketball

Szóval az egész úgy kezdődött, hogy az egyetemi sporteseményekre a belépő ingyenes a diákoknak, úgyhogy megcéloztuk az idény első kosármeccsét. El lehet mondani nyugodt szívvel, hogy nem sok fehér játékos képviseltette magát, de azok is legalább 2 méteres drabális állatok voltak.

Korán érkeztünk, még nincsenek sokan, de a stadion fele legalább megtelik, pedig ez egy utolsó kis meccs volt

A rézfúvós-banda és a hardcore szurkolók szektora, hihetetlen mit lenyomtak a meccs alatt :)

A kezdőugráshoz készülődnek...

Itt az összes sportesemény hatalmas figyelmet kap és olyan propaganda követi amit otthon ritkán látni. Rézfúvós banda 40 fővel, helyi kemény-szurkolók egy szektorba ültetve, kabalaállat ugrándozik össze-vissza, két csapat cheer-leader lány, szünetben ingyen-póló osztogatás - arra fele dobják ahol a legtöbben üvöltenek - és még sűrített levegős póló-kilövő rocket-launcher is volt :D

3 percenként csapatmegbeszélés volt, így lett a 2x20 perces meccsből egy két és fél órás

A kisebb szünetekben bevonultak az akrobata cheerleaderek. Még jó, hogy Árpinak 15 megapixeles kamerája van... :P

A játék nagyon sokat állt, mert mindig harmadik támadás után csapatmegbeszélés volt, és a két félidő között még egy 15 perces szünet is volt. Igazából az egész nagy része nem is a kosárról szól, hanem egyfajta show. A sport kicsit háttérbe szorul, és a szórakoztatás veszi át a fő szerepet. Meg persze meg van spékelve egy jó adag néphülyítéssel is, de igaz ami igaz, a végére már én is ordibálva szurkoltam :) Kár, hogy Nevada jobban játszott, és 68-60-ra kikaptunk, de még így is jó élmény volt.

A félidő nagyszünetében egy srác zsonglőrködött mindenféle dologgal ami a keze ügyébe került, de elég jól nyomta. Ezután mentem én el egy hot-dogért 3 percre, és...

... persze ERRŐL kellett lemaradnom... T__T

Holnap reggel 5-kor (otthoni idő szerint délután 1) indulunk síelni! Igen, itt Új Mexikóban is vannak sírezervátumok, tekintve, hogy most is több mint 1000 méter magasan vagyunk. Az egész állam igazából egy rohadt nagy fennsíkon van. Épp ezért - még kevésbé - nem bírom a piát...

A síterep térképe. A zöldek a legkönnyebbek, a kékek a közepesek (azaz nekünk piros), a sok fekete meg nyilván a vadulós

Jó lesz vigyázni magamra, mert csak egy napra ugrunk fel, nyilván szét fogjuk síelni magunkat a nap végére :) Nincs sínadrág, de kreatív BME-s gépész hallgatók vagyunk, úgyhogy csak megoldjuk...

Brunch or Lunch or whatever

Ígértem fogok fotózni a menzán, úgyhogy itt van a mai ebédem, meg 1-2 fogás Árpi adagjából is. Ma nem ettem tésztát, pedig az is megér egy mesét.

Az előétel (saláta) - van vagy 20 hozzávaló és azt pakolsz össze amit akarsz. Szeretek ilyen kis guszta dolgokat összerakni az elején, és mivel sose kell sietni ezért szép nyugisan meg lehet kajálni.

Grillcsirke burger. A húst előtted grillezik, a zöldségeket meg egy pultnál magadnak pakolhatod bele. Sült krumpli opcionális.

Csokipuding. Habbal. Oreo-darbokkal. Hihetetlen, tömény csoki nyamm.

Árpi gofrija, némi juharsziruppal meg mézzel. Elég laktató :)

Gyümölcs bár is van, és azért sokkal igényesebben szoktam tálalni magamnak, de hát Árpi csak betolja aztán kész :)

Lesz még kajás poszt, legutóbb például egy mexikói étteremben voltunk Lions gyűlésen, és ott vörös meg zöld chilit ettem (legalábbis próbálkoztam...), meg babot, rizst, taco-t, meg amit elém raktak :) Összességében nagyon meg vagyok elégedve a kajalehetőséggel, főleg hogy még szoktunk elhozni szendvicset (szendvics bár is van) meg sütit ilyen kis uzsonnás dobozokban amiket ott árulnak. Úgyhogy nagyjából meg szokott lenni a napi kaja ezzel, 6-7 dollárból \o/. Meg persze annyit iszol amennyit akarsz (narancslé, kóla, víz, minden), és még egy kávét is el szoktam hozni utána.

Most megyünk úszni, mert le kell dolgozni a mai kaja adagot. A dieu.

Hacking is awesome

Először is itt egy kis bepótolni való a múltkori box meccsünkről Árpival.

Itt úgy látszik éppen én fogok ütni, de Árpi nagyon Bud Spenceresen bánt azokkal a nagy öklökkel :)

Ma éjjel végre olyan lepedőn aludtam, amiről azt hittem, hogy nem tudom lehúzni az ágy széléről, de nekem persze sikerült. 10-kor egy akkora villásreggelit vágtunk be Árpival, hogy elment volna egy ebéd-vacsora kombónak is.

Délután vééégre vettem egy telefont meg SIM kártyát bele, persze a telefon egy nagy rakás sz.r, ennek ellenére 25 dollár volt. Mindegy, utána este elmentünk egy Lions-os vacsorára egy mexikói étterembe, nem volt olyan rossz, de se a vörös se a zöld chili nem lesz a kedvencem, és a csípősségen a víz sem segített :) De persze ingyen kajának ne nézd a lovát; vagy hogy van ez.

Mióta visszaértem a Samsung Galaxy Ace-emet hackelgettem, és majd 4 óra neten keresgélés másolgatás, dugdosás, szétszedés, és szerelés után kifüggetlenítettem a mobilom (ingyen), és működik az itteni SIM kártyával. Hiába, ha ez a gépészmérnökség befuccsol, lesz még hely valahol egy kis bódéban ahol mobilokat törnek fel.  \o/

Ettől most annyira boldog lettem, hogy még azt is elfelejtettem, hogy mindig nincs még kilátásban sem használható autónk... de legalább majdnem minden más klappol.

Ja, és ma esett az eső. Jó, az, hogy esett az túlzás, voltak felhők meg valami izé csepergett. Meg láttunk tőlünk pár kilométerre akkora felhőszakadást, aminél szó szerint úgy nézett ki az ég, mintha leszakadt volna. Megjött Árpi hiper-szuper méregdrága fényképezője, úgyhogy ha legközelebb lesz ilyen természeti jelenség első kézből kaptok róla értesítést :)

Just a Monday

Reggel 45 perces óra fél 10-től.

Utána zongorázás, kár, hogy nehéz jó zongorát találni.
Lazítás, netezés, beszélgetés.
Úszás, imádom ezt a 27-28 fokos úszómedencét.
Ebéd. Reeeengeteg kaja, mindet meg kell enni. (eat ALL the food!)
Semmittevés, majd rohanás megnézni 2 autót, persze egyik se optimális.
Mosás, beszélgetés, evés, még egy kocsi megnézés, még egy NEM.
Asszem most akkor megérdemlek egy Guinesst, még ha Ti nem is így látjátok :)

Jazz and soccer, that's all

Ma reggelre (délelőttre) végre kialudtam magam. Nem is említettem, tegnap voltunk a "Music Center"-ben, ahol van egy b.szott nagy koncertterem, és ezen kívül van vagy 15 zongora. Külön, hangszigetelt kis szobákban vannak elhelyezve úgyhogy elég praktikus. Néha remélem lesz időm eljárni gyakorolni kicsit, hoztam kottákat amiket meg szeretnék tanulni ebben az évben (van pár elég nehéz, úgyhogy tuti nem fog mindegyik menni: pl. Liszt 14. Magyar szimfónia: esélytelen :P )

Szóval, dél körül leléptünk, ugyanis ebben a koncertteremben Jazz koncert volt, amit a helyi, és nem annyira helyi középsulis srácok/lányok adtak elő. Három banda volt, ebből az utolsó - legprofibbak - voltak tényleg élvezhetőek, náluk már tényleg lehetett érezni, hogy a szólók belülről jönnek, és csak úgy "muszájból".

A két órás koncert után bekaptunk valamit, aztán mentünk volna haza, de megláttuk a többieket focizni a nagy placcon közel ahhoz a helyhez ahol lakunk, úgyhogy hazarohanás és átöltözés után egy másfél órás szezon vette kezdetét amiben lány focisták is szerepeltek :)

Itt kb úgy nézek ki mint a Johnny Depp a Karib tenger-ben, és mindjárt ...

... valami nagyon karatés mozdulatra vetemedek :)

Hm... labda. Labda.

Nagyrészt én voltam kapus, itt éppen a japán sráccal kerültem összetűzésbe...

A japán srác elég jól játszott, de itt éppen kifeküdt, én meg épp Árpit készülök kicselezni

Kifáradva elrohantunk páran vásárolni, aztán 7-től ingyen kaja volt az egyetemen, meg pár érdekes program, mint pl. menj fel ilyen felfújható gumi-izére (mint az ugrálóvár), adnak fejvédőt, meg még rohadt nagy kipárnázott boxkesztyűt, aztán uzsgyi, verd a veled szemben lévőt. Mondanom se kell, Árpi igencsak elvert :D

Jó kis nap volt, holnap sajna órák vannak (bár csak egy lesz délelőtt), kéne venni már telefont, meg kocsit...

Happy New Year!

Egy hete vagyok itt, de legalább háromnak tűnik. Átlagban aludtam 5-6 órát, talán ezért tűnik többnek...

Ma ünnepelték a kínai lányok az újévet, úgyhogy ebédre csináltak mindenféle finomságot, és áthívtak minket az apartmanjukba, ami az egyetemen van csak egy másik helyen. Csináltak valami kínai levest, amiben ugyan nem volt sok tartalmas dolog, de a leve az elég jó volt. Volt saláta, csirkeszárny, valami sült hagyma meg még csirke valamilyen édes-nemtudommilyen szósszal elkészítve. Végül meg ilyen "dumpling"-okat csináltak, ami olyan mint egy kis tésztadarabba tekert zöldségvalami, forró vízben kifőzve.

Az exchange studentek egy kis része aki eljött

Az ebéd után Árpival nekivágtunk a városnak, hogy elmenjünk egy autódílerhez, akinél találtunk korábban a neten egy egész jó autót (egy órát gyalogoltunk oda, meg egyet vissza, muszáj kocsi...). 1999-es Pontiac Sunfire, ha végül megvesszük majd rakok fel képet. Én kicsit drágálom az árát, jövőhéten ha majd lesz pénzünk megvesszük, csak előtte viszünk egy autószerelőt aki megnézi nekünk, aztán ha rábólint szerintem helyben meg is vásároljuk. Talán még alkudni is tudunk rá, mivel manuális váltós, és itt mindenki automatát vezet.

Este átmentünk Purvaja-hoz (nekem Liz) aki főzött nekünk (három magyar srácnak) vacsorát, illetve mi is segítettünk valamilyen szinten. Én annyit tettem hozzá, hogy a kanapén aludtam, mert totál beálmosodtam, és befaltam amit a többiek csináltak :) Hiába, kell nekem az a napi 7-8 óra + a JET LAG se tett jót. Aztán még páran átjöttek, dumáltunk kicsit, most leléptem mert mindjárt bealszok.

Felmerült kérdésre válaszolva, hogy mit is csinálok én itt, és meddig maradok: a BME MM tanszéke jóvoltából vagyok kint júniusig, majd decemberig az ittlétemet a ROSZTOCZY alapítvány fizeti.
(http://www.rosztoczyfoundation.com).

Tanulni miket tanulok?

• Experimental methods (Kísérleti módszerek) - ilyen órám még nem volt, de nagyon érdekesen hangzik, és sok házi is lesz úgy néz ki...
  
• Plasticity (Képlékenységtan) - Nagyon vicces, egy orosz csóka tartja és nagyon durva akcentusa van. Mint az amerikai sci-fi-kben, ahol mindig van egy orosz tudós/űrhajós/egyéb. A tárgy jó lesz, ha kibírjuk az órát röhögés nélkül :)
  
• Flight dynamics and control (Repülésdinamika és irányítás) - Ez is elég érdekesnek tűnt, elvileg valami repülőmodellt is el kell készítenünk a félév végére.

Ha minden igaz kutatómunkában is részt fogok venni, erről még sok mindent nem tudok, csak a témát amit választottam, ami földközeli aszteroida figyelés, illetve a naprendszer dinamikailag stabil pontjaira történő útvonal/röppálya tervezés. Majd meglátjuk :)

Most elfekszek mint egy darab fa és remélem sikerül aludni vagy 10 órát legalább.